Az olimpia története

Ha klasszikus szakácskönyvet szeretne, vagy "csak" egy jó kis olvasnivalót, kattintson ide, és találja meg a kedvére való könyvet.

Az olimpia története egészen az ókorig nyúlik vissza, Hellász területére. Az újkori olimpia négy évenként, 1896 óta kerül megrendezésre.

1896-ban a gyökerektől indult újra a világméretű sportesemény, vagyis az első újkori olimpia Görögországban volt. Ekkor még csak kilenc sportágban mérettettek meg a versenyzők, alig 300-an. Atlétika, úszás, kerékpár, torna, tenisz, lövészet, súlyemelés, birkózás. Az úszó számokat a mindössze 12 fokos Zea-öbölben tartották.

A következő olimpia Párizsban folyt le, amelyet a „zűrzavar olimpiájának" is szoktak nevezni. A szervezetlenséget az adta, hogy abban az évben volt a párizsi világkiállítás, és ekkor mutatták be az Eiffel-tornyot is. A vasszerkezet mindenkinek elvonta a figyelmét a játékokról, ezért a versenyzőknek személyesen kellett utána járniuk, hogy hol és mikor kell versenyezniük. Ekkor 22 ország vett részt.

A párizsi olimpiát követően St. Louisban tartották meg a programot, 1904-ben. 12 ország részvételével zajlott, ahol túlnyomó többségben, amerikai színekben tűntek fel a versenyzők. A maratoni futást Thomas Hick nyerte, aki többek között az első doppingoló nevet is kiérdemelte, ugyanis fájdalomcsillapító tablettákat szedett be. Ezen az olimpián a magyarok is sikereket értek el, a négyfős magyar csapat gyorsúszásból 2 arannyal, 1 ezüsttel és 1 bronzéremmel térhetett haza.

1908-ban, Londonban folytak le a nyári olimpiai játékok. Ez már sokkal rendezettebb volt a megelőzőkhöz képest, de itt is adódtak kisebb bonyodalmak.

1912-ben Stockholm adott helyet az eseménynek. Itt már minden kontinens képviseltette magát, ahol már használtak elektromos időmérőt.

1916-ban az I. világháború miatt az olimpia nem került megrendezésre.

Antwerpenben rendezték meg az 1920-as játékokat. Nem hívták meg a háború vesztes országainak versenyzőit, ezáltal magyarok sem vehettek részt a tornákon.

1924-ben újra Párizs lett a „házigazda". Ezen már részt vettek a magyarok, de a németeket továbbra is eltiltották. Az olimpia sztárja Paavo Nurmi futó volt.

Amszterdam: 1928. Itt már részt vehettek a németek az eseményen, és nők is indulhattak atlétikai számokban. A magyarok nyerték a férfi kardcsapatok versenyét.

1932-ben Los Angelesben, az angyalok városában tartották meg az olimpiát. Ezt az olimpiát nagy propaganda jellemezte. Itt rendeztek először a versenyzőknek olimpiai falut.

A történelemórákról híres 1936-os olimpiát, abszolút a hitleri propaganda jegyében szervezték meg. Hitler nem engedte versenyezni a szovjet résztvevőket.

1948-ban ismét Londonban kerültek megrendezésre az ötkarikás játékok. A II. világégés miatt nem volt nagy felhajtás, minimális költségvetéssel zajlottak a versenyszámok. A magyarok ekkor 10 aranyérmet szereztek meg.

1952-ben, Helsinkiben újból nagy eredményekkel térhettek haza a magyarok. 16 aranyérmet szereztünk. Ekkor már zajlott a hidegháború, mely nem éreztette hatását a játékokon.

Az 1956-os olimpia két helyszínen zajlott. Az egyik Stockholm, a másik Melbourne. Ennek oka, hogy Melbourne-be a szigorú törvények miatt nem lehetett állatokat bevinni a szigetre, így a lovas sportokat Stockholmban tartották. Ezen az olimpián 9 aranyérmet szereztünk, többek között Papp László ökölvívónk és a férfi vízilabda válogatottunk.

1960-ban, Rómában és '64-ben Tokióban a magyar futballválogatott aranyérmet zsebelt be.

Elsőként 1964-ben tartották az olimpiát Németország területén, Münchenben. Ez az olimpia egy szörnyű terrorcselekménytől vált hírhedtté. A Fekete Szeptember nevű palesztin terrorista csoport tagjai bemásztak az olimpiai faluba, és túszul ejtették az izraeli sportolókat. 9 sportoló és 5 túszejtő vesztette életét. A magyarok mindezek ellenére 6 aranyat, 13 ezüstöt és 16 bronzot szereztek.

1980-ban, az oroszországi Moszkvában rendezték meg a játékokat. 1979-ben a Szovjetunió bevonult Afganisztánba, mely cselekedetet Amerika és szövetségesei elleneztek, így ők kimaradtak a részvételből. Így mindössze 81 ország sportolója képviselte hazáját.

1984, újra Los Angeles. Amerikában a kommunista ellenesség miatt a Szovjetunió és szövetségesei kénytelenek voltak távol maradni az eseménytől, köztük hazánk is.

Szöulban tartották 1988-ban a karikás játékokat, 159 ország versenyzői vonultak be a megnyitón, 52 náció nyert érmet, 31 aranyat.

15. alkalommal Barcelonában rendezték meg az olimpiát. Ekkorra szétesett a Szovjetunió, így a volt tagországok független országokként vehettek részt. Magyarország 11 aranyat, 12 ezüstöt és 7 bronzérmet vihetett haza.

A olimpia 100. évfordulóját Atlantában tartották meg, 1996-ban. Ez az olimpia sem volt mentes a terrorcselekményektől. Az Olimpiai Parkban bomba robbant, amiben két ember életét vesztette és 100 ember megsebesült.

2000-ben Sydney adott helyet a sporteseménynek. Hazánk összesítve a 13. helyen zárta a versenyt. 8 arannyal, 6 ezüsttel és 3 bronzzal. Itt szerzett érmet Csollány Szilveszter, Kolonics György, Kovács Ágnes, Nagy Tímea, a férfi vízilabdások és a kajak-kenusok.

 (keikai.blogspot.com)

2004: Athén. Újra Görögországba került az ötkarikás esemény. A görögök megcsúsztak a szervezéssel, de végül időben tudták megkezdeni a versenyszámokat. A magyar mérleg: 8 arany, 6 ezüst, 3 bronz.

Az utolsó olimpia 2008-ban volt Kína fővárosában, Pekingben. Összesen 28 sportágban mérkőzhettek meg a versenyzők. Hazánk ekkor 3 aranyat, 6 ezüstöt és 2 bronzot szereztek. Aranyérmes lett a férfi vízilabda válogatott, Vajda Attila kajak-kenun, Kovács Katalin és Janics Natasa szintén kajak-kenun. Kína szerezte a legtöbb érmet.

Vári Ágnes